Családias hangulatban startolt a tízedik születésnapját ünneplő Kolozsvári Magyar Napok – tapasztaltuk meg vasárnap késő délután a Kolozsvári Állami Magyar Operában, a rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóján. Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke nemcsak megnyitotta, hanem otthonossá is tette az eseményt: a közönséget elvarázsolta az a közvetlen stílus, amellyel a felszólalók az elmúlt éveken és megvalósításokon nosztalgiáztak. Olyan volt a hangulat, mintha az egybegyűltek és a szervezők már hosszú évek óta ismernék egymást, s mi több, barátok lennének.

Gergely Balázs főszervező szavaiból kiderült, a szervezőmag tíz év alatt nem cserélődött, ez az állandóság pedig szavai szerint egyedi és nagy értékű a változások korában, amelyben élünk. Hozzátette, a folytonos tenni akarást az önkéntesek csillogó szeme még inkább elősegíti, hiszen ők azok, akiknek a „lelkesedéséből folyamatosan táplálkozhatnak a szervezők”.

A közösségi erőt hozta vissza 10 évvel ezelőtt a KMN

A Kolozsvári Magyar Napok lényegéről Gergely Balázs elmondta: 2010-ben nemcsak szó szerint, hanem szimbolikusan is visszajutottak a főterükhöz és tereikhez a kincses városban élő magyarok. A tér az a hely, ahol a közösség a társai erejéből töltekezhet, megoszthatja a vele történteket és felfedezhet – hangsúlyozta a főszervező. Ennek a helynek pedig 2010 előtt híján voltak a kolozsvári magyarok, „bár hozzájutottak kisebb-nagyobb közösségi terekhez, nem volt olyan helyük, ahol megélhették a teljes közösség találkozásában rejlő erőt”.

Kiemelte, ebben fogható meg a változás, „amely nem abból indult, hogy visszakaptak volna bármit is, hanem abból, hogy visszavehették, ami mindig is a sajátjuk volt”. A kulturális seregszemle pedig egész Erdélyt magába foglalja, hiszen méltón nevezhető a kincses város Erdély fővárosának is.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hozzátette, tíz év pontosan elegendő volt ahhoz, hogy bebizonyítsa, a szervező csapat szakszerű és lelkes, a kolozsváriak pedig „egyik Kolozsvári Magyar Napok végétől a másik kezdetéig mérik az idő múlását, ünneptől ünnepig haladva”. A politikus arrói beszélt, hogy az „ünneppel” olyan otthont teremtettek az eseménysorozatból, amely csöppet sem rutinszerű, mert mindig sikerül az előző évek programjaihoz viszonyítva többlettel előrukkolni a szervezőknek.

Bár még mindig kuriózum azok számára, akik a magyar szó hallatán felkapják a fejüket, „az itt élő két közösséget egymás felé fordítja az eseménysorozat” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki arra is rávilágított, hogy a KMN kölcsönös tiszteletet és elfogadást ébreszt a különböző közösségekben. Ez azért is lehetséges, mert a város az elmúlt évszázadokban erős befolyással bírt, és „aki egy kevés időt is töltött Kolozsváron, az bármerre is utazhatott, egy kicsit mindig kolozsvárinak érezhette magát a nagyvilágban” – magyarázta.

Ünnep ez a hét, amely ajándékot érdemel

Kelemen Hunor azt is kiemelte, hogy Kolozsvár, akárcsak Krakkó és Firenze, a szabad szellem központjaként a szellem erejével igyekezett közeledni a társadalom felé, és mindig fölülkerekedett a gyötrelmes korokon. „Erről szól a KMN is, amely nemcsak az emlékezést ragadja meg, hanem továbbszövi a közösség történetét” – jelentette ki. Megjegyezte: ezekben a napokban érzik, hogy a közösségi politika jó, mert nemcsak küzdelem van, hanem eredmény is bőven. Ilyen az egymásra találás, ami maga a magyar napok.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke egyetértett az RMDSZ elnökével, és kiegészítette az ünnepre vonatkozó gondolatokat. „Egy olyan születésnapi estet ülünk, amely a tíz év alatt minőségi mércéje lett az Erdély-szerte megszervezett más magyar napoknak is” – fogalmazott a szónok. Sándor Krisztina Szabó T. Anna és Lackfi János mintájára az alkalomra egy verset is írt. Lírája a tiszta szervezői szándékra fókuszált: „amíg tiszta a szándék, ő maga sokáig él, míg szervezőit fűti a hév”.

Történelmi tett

Potápi Árpád János államtitkár beszédében kijelentette: nem a forrásokat és nem a pénzt nézik, amikor a Kolozsvári Magyar Napokat szervezik, hanem azt, hogy van-e értelme. A közösségi összefogás pedig egyre jobban bizonyítja a rendezvény minőségét, valamint azt, hogy Kolozsvár az egy hét alatt nemcsak Erdély kulturális fővárosává, hanem a magyar nemzet kulturális fővárosává alakul.

A választott időpont pedig szerinte nem véletlen, hiszen Kolozsvár születésnapját, augusztus 19-ét is magába foglalja. „A rendezvény megálmodói, akik úgy döntöttek, hogy – ha csak néhány napra is – visszaszerzik a várost, egy olyan történelmi tettet hajtottak végre, amely példaként szolgál más magyarlakta városok számára is”, és azt jelzi, hogy büszkék lehetünk, mert van, amit átadnunk a gyermekeinknek és unokáinknak – emelte ki a  nemzetpolitikai államtitkár.

Az ünnepi beszédek után a Magyar Állami Népi Együttes tánckarának és zenekarának a Kolozsvári piactéren című előadását nézhette meg a Kolozsvári Magyar Opera termét zsúfolásig megtöltő közönség.  A jövő vasárnap záruló fesztivál keretében 133 helyszínen mintegy 630 program várja az érdeklődőket. A programokat a magyarnapok.ro honlapon vagy a Kolozsvári Magyar Napok telefonos alkalmazáson keresztül lehet böngészni.